Menu




Híres épületek

Torda általános bemutatása

Ha Kolozsvár felől a nemzetközi (E60) műúton haladva letérünk a Dobogótetőre, szélesre tárul előttünk az Aranyos-völgye. Óriási porfelhőgomolyagba burkolva felbukkan Torda modern ipari tája, füstölgő gyárkéményeivel, robusztus iparcsarnokaival, szabályos tömbházsoraival. Mögötte nyúlik el a Keresztes - mező, háttérben pedig sejtelmesen emelkedik ki az erdélyi érchegység sziklabérce, köztük a Székelykő. Innen még jól észlelhető az a kígyó, amely átszeli a várost, ez az Aranyos folyó, ami talán a város megalapításának oka, hiszen a folyó homokjából réges-régen aranyat lehetett mosni.


Épületek

A jelentős iparváros középpontjában már távolról magára vonja figyelmét Ótorda két impozáns épülete: a katolikus templom oldalnézetű képe és a református templom magasba nyúló szürke tornya.


A római katolikus templom

A katolikus templomról először 1452-ben tesznek említést. Ismeretes, a templomot Zsigmond fejedelem korában építették. Akkori alakjában, nagyságát és szépségét tekintve, Erdély régi templomai közt a kolozsvári Szent Mihály és brassói Fekete templom után helyezkedett el.

Ez a templom volt a tordai országgyűlések legtöbbjének színhelye (az 1557-ben és főleg az 1568-ban tartott országgyűlések a fontosabbak, hiszen ekkor és itt mondták ki először Európában a vallásszabadságot). A templom a történelem során számos alkalommal vált a lángok áldozatává, de minden alkalommal az egyházfiak közös erejének köszönhetően, újjászületett.


Az ótordai református templom

Az ótordai református egyház XV. században épült templomát az ellenség sokszor lerombolta. 1241.-ben a tatárok, 1601.-ben Basta és Mihály oláh vajda zsoldosai, 1659-1661 közt a török kétszer is felégeti a várost, 1706.-ban pedig Tiege katonái gyalázzák meg a templomot, de 1944 sem hagyja érintetlenül. Ám Isten segítségével, a gyülekezet ragaszkodó szeretettel ápolta, javította, újította. Mindig akadt elegendő erő, alap és hit, hogy Isten háza megmaradjon. Tornya is volt a templomnak, nem is egy, de azok sorra mind az ember martalékává váltak. A napjainkban is álló tornyot 1904-1906 között építették, és az akkori református püspök, Kenessey Béla jelenlétében szentelték fel. A torony gombjába Orbán Balázs Torda város és környéke című munkáját, valamint a 64 m magas torony felépítésének történetét tartalmazó iratot helyezték el.

Mára az idő, a toronyban már csak egy harangot hagyott. Az 1635, 1645, az 1752, 1817 és az 1829.-ben készült harangoknak nyomuk veszett, csak a legfiatalabb az 1906.-ban, Sopronban készült harang él még. Ezen álló felirat egy része: „Midőn hívó szavát halljátok, meg ne keményítsétek a ti szíveteket.”

A templomtoronyban működő órát, a budapesti órakészítő mester, Müller János indította meg 1907. június 22.-én. Okmányokból tudjuk, hogy óra, már a XVIII. században is működött, mi azonban az akkori torony összeomlásakor tönkrement.

Az ótordai templomban lévő szószéket 1824.-ben a kolozsvári kőfaragó, Csűrös Antal készítette zsibói márványból, a hozzá való koronát, pedig rá egy évre, karácsony másodnapján vették át.

Az orgonát már 1767.-beli írások is említik. Az idő folyamán többször javíttatják, majd 1811.-ben átépítik. Az orgona mai formáját 1910.-ben nyerte, mikor egy szász orgonakészítő mester azt javította, kibővítette.

Az egyházközség valamikor sok értékes klenódiummal is rendelkezett. Egy 1753.-as okmány így tanúskodik: „...Prédikáció Székre való Bársony Varrott Aranyas csipke rajta, pulpitusra való török országi Selyem virágos Varrásos matéria, két Skófiummal varrott Patyolat Keszkenő, két ezüst kanna belől aranyas, három ezüst kívül belül aranyas lábos pohár, egy udvari forma ezüst Serleg, három ezüst tángyér, egy Tojoka láda holmi Donatiokkal levelekkel, egy lábas ezüst Pohár, egy ón Kanna, két Duffla Fejér Szőnyeg...”. Sajnos az idő, és a zord körülmények számos értéket tönkre tettek. Mára az egyház ilyen jellegű vagyona rendkívül megcsappant. [Bővebb információkat az ótordai református egyház fejedelmi kincseiről a következő címen találhatunk: http://www.mke.hu/lyka/13/413-418-otorda.htm]

Az ótordai református egyház első lelkipásztora Kolozsvári Fodor Crispus Csipkés Bálint volt, ki 1557-ben került az egyházközségbe. Őt sok olyan lelkész követte, kik közül kevés emléke él még az emberekben. Az 1900-as évektől sorban követik egymást Nagy Mózes, Szabó Zoltán, Sánta István, Péntek Árpád majd Geréb Dániel. 1995-től Nagy Albert az ótordai református egyházközség lelkésze.


Fejedelmek Háza

Egy másik műemlék a „Fejedelmek háza”, amelyet a XVI. században építettek. Ebben az épületben szálltak meg az országgyűlésekre érkezett fejedelmek és fontosabb személyiségek. Az épületet restaurálták és múzeummá alakították át.

Ezen épület közelében áll a Báthory Zsigmond idejében épült Wesselényi-ház, hol 1794-ben megszületett Jósika Miklós, a magyar romantikus regény atyja.


Petőfi ház (Ótordai református parókia)

Az ótordai református papilak oldalán emléktábla jelzi, hogy 1849 júliusában Petőfi Sándor Bemhez sietve megszállt a házban, s feleségét és kisfiát Miklós Miklós néhai református lelkészre bízta. Egressy Gáborral együtt július 27-én innen indult Bem keresésére. Családját többé sohasem látta.


Torda város minden ízében magyar, hősöktől eredő lakossága nemcsak a harctéren tüntette ki magát vitézsége által hanem békés időkben a művelődés is számos előharcost is adott a hazának. A nevelés ügyében folytatott harcok II. József és Mária Terézia által erőszakos germanizációs törekvések által a nemzeti nyelv előtérbe került, a magyar műveltség nemes versenye fölébredt. A szellemi élet fejlesztése nemzeti irányt nyert. Továbbá az első tordai tudományos társulat „A magyar nyelvművelő társaság” munkássága elindította azt a fejlődést, amely a nemzeti nyelv másik kápolnája lett (a magyar színészet). Ferenczi György I. Lipottól megnyeri azt a jogot, hogy Tordán magyar és latin darabok előadására színtársulatot alakítson. Az első színdarabokat gróf Bánffy György házának magas padlásán adják elő. A közönség az utcáról figyelte az előadást. Többszöri próbálkozás után az országgyűléseken, magukra maradtak és saját költségükön építették fel színházukat.

1833-ban Erdély első kaszinója Tordán nyílt meg. Ez az épület később a legnagyobb hazafias törekvések támpontjává alakult. Itt indult meg minden üdvös mozgalom, minden hazafias ténykedés. Innen sugárzik ki az a hazafias áldozatkészség, amely a szabadságért való küzdelem legdicsőbb példája. Báró Kemény Farkas vezetősége alatt a szabad eszmék leghatalmasabb terjesztőjévé alakult át.

Kövecsi János építőmester által tervezett fedeles híd egyedülálló volt az akkori időkben a Földön, hiszen a tervrajza a lánchidak elméletén alapult, amit sokkal később talált fel egy angol mérnök., csakhogy a láncok helyett az egész alkotmányt egy faív tartotta, mely a széles Aranyos folyó egyik partjáról a másikra átívelődött és minden középoszlop láb nélkül tartotta fenn az egész nehézkes hídszerkezetet.

[N.A.] [T.O.]

Nyelv

_HUNGARIAN









powered by Webspider Webdesign