Menu




Jósika Miklós Elméleti Líceum

(2011 január)


MAGYAR KULTÚRA NAPJA ... HARMADSZOR A TORDAI JÓSIKÁBAN

 

 A tordai Jósika Miklós Elméleti Líceum 2011-ben is fölvállalta a Magyar Kultúra Napjának megünneplését. Igyekezetünk bizonyítja, hogy mi, Erdélyország aprócska kis magyar szórványközössége, ahol a kétnyelvűség keserédes terhe alatt töredezik nyelvünk, foszladozik édes magyar anyanyelvünk, MI ennek ellenére az összmagyar, az egyetemes magyar nemzeti kultúrának szerves és elidegeníthetetlen része vagyunk! MI gyakori szívszorító dadogásaink ellenére is képesek vagyunk olyan magyar értékeket teremteni, amelyek többletszínt adnak hozzá nemzeti oktatáskultúránkhoz.

Írott kultúránk szerény, de maradandó része iskolánk diáklapja is, a MI, amelynek két újabb száma született meg a Magyar Kultúra Napjának tiszteletére. Októberi számunk az Állatok Világnapja alkalmával íródott, szól ember-állat harmonikus kapcsolatának elengedhetetlen szükségességéről, állatvédelemről. Decemberi számunk a karácsonyi csodavárás fényét árasztja, tanulóink írásai megfogalmazzák azt az igényt, hogy a karácsony csodája szebbé és jobbá tegye hétköznapjainkat is. Diáklapunk anyanyelvi önkifejezésre, az írott szó általi művészi hajlam megélésére ad alkalmat és ezáltal anyanyelvünk megtartásának egyik fontos színterévé válik, ezért kell a továbbiakban is nagyon ragaszkodnunk a MI-hez. Köszönet illeti a kolozsvári Communitas Alapítványt, a tordai Hiperborea Nyomdát és a Jósika Miklós Iskolai Szövetséget a megjelentetés támogatásáért.

2011. január 21-én 12 órai kezdettel megrendezett ünnepségünket Józan Erzsébet történelemtanár tartalmas és illusztrációkban gazdag vetítettképes előadása nyitotta meg. Az előadás a magyar kultúra szellemi mérföldköveit mutatta be a hallgatósának, elénk tárva uráli őshazából elinduló népcsoportunk európai sikertörténetét.

Tanulóink Magyar mérföldkövek verses-zenés összeállítása zenei kultúránk és a magyar nyelv írott kincseit szólaltatta meg. Kezdve Szent István király Intelmeivel, a reneszánsz életigenlést bemutató Balassin, a barokk hősiességnek hangot adó Zrínyin és a reformkori költészet pátoszán keresztül a 20. század költőinek-íróinak (Babits Mihály, Dsida Jenő, Füst Milán, Kosztolányi Dezső) magyar nyelv és kultúra iránti elkötelezettségét jutatta el a nézőközönséghez. A bemutatott irodalmi szövegeket Józan Erzsébet történelemtanár és Rus Fodor Dóra magyartanár válogatta-gondozta, a zenés összeállítást Istvánffy Katalin matematikatanár és Szabó Zsombor énektanár biztosította.

Rendezvényünket megtisztelte jelenlétével Dumitriu Anna, a tordai Petőfi Társaság ügyvezető elnöke és Simon Zoltán, a Kolozs megyei RMDSZ területi alelnöke.

Ünnepségünk záróakkordjaként Vajda Katalin Tordáról elszármazott énektanár szerzeményeként született iskoladalunkat hallhattuk ifj. Ádámosy Gábor és két nyolcadikos diáklányunk, Kiss Csilla és Szász Barbara, érzékeny és megható előadásában. Iskoladalunk a gyermekkor és a szülőföld emlékeinek elszakíthatatlan egybefonódását, e két érték életünket végérvényesen meghatározó erejét fogalmazza meg. Rendezvényünket nemzeti imánkkal, a Hymnusszal zártuk.


(Rus Fodor Dóra, iskolaigazgató, Torda, 2011. január 31.)



(2009 január)

 

Dr. Bubó megnevettette a kisiskolásokat

 

Az első félév utolsó hetének utolsó előtti napján a tordai Raţiu Alapítvány előadótermében újabb rajzfilmvetítésre került sor.

  

A Jósika Miklós Elméleti Líceum I-IV osztályosai ezúttal a „Kérem a következőt” rajzfilmsorozat három epizódját tekinthették meg, azaz dr. Bubó bagoly-doktor érdekes kalandjait.

  

A közel 100 kisdiák a szokáshoz híven most is szófogadó volt, ezért a jótett helyébe jót várj mondás alapján ígéretet kaptak, hogy februárban újra rajzfilmet néznek.

 

A hat osztály ezúttal is egy-egy fotót kapott emlékbe, mely emlékezteti majd őket a közös rajzfilmnézésekre. Az egyre szaporodó fotókollekcióban fellelhető már Vuk, a kisróka, Micimackó, Vili, a veréb és Vackor, az első osztályos kismaci.

 

 


(2009 január)

 

Együtt a Magyar Kultúra Napján

 

  

A Jósika Miklós Elméleti Líceum vezetősége belső szabályzatában az iskola hivatalos ünnepeit is megnevezte. Ezen dátumok között kiemelt helyet kapott a január 22-e, a Magyar Kultúra Napja. Az ünnep Kölcsey Ferenc személyiségéhez kötődik, tudniillik a költő ezen a napon írta meg nemzeti imánkat.

A neves napon iskolánk V-XII osztályos diákjai a tornaterembe gyűltek össze. Az ünnepi hangulatot az ünnepi viselet emelte, a fehér-feketébe öltözött ifjak és tanárok zsúfolásig töltötték meg a termet. Az iskola igazgatója, Rus Fodor Dóra igazgatóasszony köszöntötte az egybegyűlteket majd átadta a szót Józan Erzsébet történelem szakos tanárnőnek, aki az ünnepelt költő szellemét ébresztgette, a Himnusz megírásának körülményeit ismertette, majd a Kölcsey-emlékhelyeket mutatta be.

 

 A továbbiakban irodalmi összeállítás következett, a líceum diáklányai Rus Fodor Dóra magyar szakos tanárnő irányítása alatt adtak elő szebbnél szebb költeményeket. Elhangzott a Szózat, a Himnusz, majd Nemzeti Imánk énekelt változata rezegtette meg a tornaterem ablakait.

 

 Bár gyenge még a hangjuk és az ilyen jellegű együtt-ünneplés sem válhatott még rutinossá, reméljük, hogy a rendszeresség és az ismétlés megszokottá és közösségépítő erejűvé teszi ezt az ünnepet és a jövőbeli számos megemlékezést is.

  FERENCZ Lenke

 


(2009 február)

 

FEBRUÁRBAN A KICSIKNÉL IS ÁLL A BÁL!

 

A nagyok már készülnek a „szerelmes farsangi bál”-ra, ezért a kicsik úgy döntöttek, hogy nekik is kijár egy kis buli, mert tanulni is tanultak éppen elég sok betűt, osztást-szorzást!

 

Februárban tartjuk majd a tornateremben azt a jelmezbált, amelybe versenyeket is beillesztünk, hogy igazán érdekes legyen. Nyugodtan ki lehet már gondolni, hogy ki milyen jelmezbe bújik majd, hiszen meg kell adni ám a módját mindennek. Tudjuk, hogy Várfalván például az anyukák a tanító nénikkel vállvetve varrogatják a sok ruhát. Reméljük mi sem maradunk alább, a mi anyukáink is szakítanak majd időt arra, hogy Piroskák, Hófehérkék vagy Paprika Jancsik lehessen a csemetéik!

 

Képekkel a jövő számban szolgálunk, addig is kellemes farsangolást mindenkinek!

 

FODOR-KISS Anna-Mária tanítónő

 



Indoklás az önálló tordai magyar tannyelvű  oktatás támogatásának fontosságáról

 

Az iskola neve: Liceul Teoretic Jósika Miklós Elméleti Líceum Torda

Cím: Turda str. B.P. Hasdeu nr. 4. Jud. Cluj

Az Iskola érdekeit képviselő jogilag bejegyzett Szervezet: Asociatia „Petőfi”  Társaság

Elnök:Nagy Albert, ügyvezető elnök: Dumitriu Anna

Banki adatok: A számlatulajdonos neve ASOCIATIA „PETŐFI’’ TÁRSASÁG

A számlavezető pénzintézet: OTP Bank

IBAN Kód: RO67 OTPV 2000 0024 2773 EU01 , pénznem EURO

RO17 OTPV 2000 0024 2773 HU01, pénznem HUF

RO13 OTPV 2000 0024 2773 RO01, pénznem RON

 

Az aranyosszéki iskolák mellett nem működik jogi személyként olyan szervezet, amely felvállalhatná az anyanyelvi oktatást igénylő szülő- és diákközösségek támogatását. Ezt próbálja pótolni a tordai Asociatia „Petőfi” Társaság, habár erre anyagi alappal nem rendelkezik. Az aranyosvidéki anyanyelvű oktatás és művelődési élet fenntartása, támogatása a Társaság Statutumában is kiemelt célkitűzés. Már megalakulásától kezdve, ennek a célkitűzésnek a megvalósítását egy önálló, magyar tannyelvű, tordai székhelyű tanintézet megalapításában látta, összefogva a Tordán öt különböző intézményben tanuló, kis létszámú csoportok/ osztályok diák-populációját óvodai, elemi és általános iskolai szinten, valamint az aranyosvidéki általános iskolák végzettjeinek líceumi szinten történő oktatását - képzését.

Az 1960 - 61-es tanévtől a városban csak tagozatként működött magyar tannyelvű oktatás, napjainkra pedig a tanár- és gyerekhiány miatt több tagozat megszűnt. A meglévő tanegységek sokszor anyanyelvi káderhiánnyal küzdenek. A jól felszerelt intézmények kihasználási foka aránytalanul oszlik meg a román és a magyar tannyelvű tagozat között, sajnos az utóbbi kárára.

A szűkülő magyar tannyelvű iskolahálózat a környék demográfiai változásainak reális következménye, de gyakran a szülők és gyermekeik közömbösségének, profitorientált életítéletének közvetett eredménye is. Sok vidéki gyermek választ lakhelyéhez közelebbi, román tannyelvű iskolát, lemondva az anyanyelvi oktatás lehetőségéről. Főként a líceumi oktatás költségei nagyok, mivel e szinten a tankönyvek nem ingyenesek. Így egyre több olyan szegény sorsú, főként falusi család van, amely gyermekét akkor sem tanítatja, ha az egyke, vagy a közelebbi román tannyelvű iskolát választja számára.

A tordai magyar közösség egy önálló magyar tannyelvű iskola megalapításában látta a magyar nyelvű oktatás továbblendítését és a gyors elrománosodás megfékezését. Ezen emberéletet is megkövetelő törekvések eredménye a 2007. december 14-én kelt, 2807-es számú Miniszteri Rendelet, amely kimondja a Jósika Miklós Elméleti Líceum beindulását 2008 szeptemberétől, lehetőséget teremtve arra, hogy a szórványban élő magyar gyerekek egészséges környezetben, megfelelő feltételek mellett, anyanyelven tanulhassanak.

Iskolánkban olyan tanulási feltételeket törekszünk megteremteni, amelyek változatossá teszik az ismeretszerzést, elősegítik az ifjúság beilleszkedését és helybenmaradását. A líceumi osztályok (10.,11. osztály) osztályfőnökei, tanárai, szülői- és diákközössége több alkalommal is kifejezte abbeli kételyét, hogy „a Jósika Miklós Líceum beindulásakor biztosíthat minőségi oktatást, mivel nem rendelkezik a minőségi oktatáshoz szükséges megfelelő felszereltséggel.” A minőségi oktatást ősztől többnyire címzetes tanárok fogják biztosítani a Jósika Miklós Elméleti Líceumban. Felszereltség szempontjából azonban valóban teljesen a kezdeti fázisban vagyunk, hiszen még az épület és/vagy osztálytermek átadását is halogatják.

Azért kérjük támogatásukat, hogy a Jósika Miklós Líceum szeptemberi tanévnyitását kellőképpen előkészíthessük: ne csak egy üres épület várja a tanuló ifjúságot, hanem jól felszerelt tantermek, laboratóriumok fogadják őket. Kezdetben egy informatika laboratórium teljes felszerelése lenne a legfontosabb, ugyanakkor a többi alaptantárgyak, a természettudományokat jelentő ágak (biológia, fizika, kémia, földrajz) és a matematika oktatásának gyakorlati elemeit sem valósíthatjuk meg minőségi szinten megfelelő szakszertárak, laboratóriumok nélkül. A diákság szellemi fejlesztését szervesen egészíti ki fizikai-testi épségük fejlesztése, ez pedig elképzelhetetlen egy megfelelően ellátott tornaterem nélkül. Ezek megvalósításához kérjük támogatásukat.

Iskolatörténeti kiegészítő

A kezdetekről: Az iskola területét az 1670-es években Apafi Mihály Erdélyi fejedelem adományozta a református egyháznak, ahol már akkor iskola működött. 1900-ban az egyház 22000 korona kölcsönnel felépítette az emeletes részt . 1905-ben avatták fel az új iskolát. 1920-ban a Román állam állami iskolát indított az épületben 8 gyermekkel, így az addig felekezeti iskolában járó 450 diák a templomban és a templom melletti épületben folytatta a tanulást.

1926-ban a Tordai Takarékpénztár adomány címén az 1900-ban felvett kölcsön megmaradt részét, 8900 lejt, „jóvá ír” az egyháznak. Az 1922-es évben az egyház elkezdi egy újabb iskolaépület építését egy másik saját telken (Dr Ioan Ratiu utca). Ezt az épületet Piros iskola néven ismerik a helybéliek, ahol 1959-ig folytatódik a magyar tannyelvű oktatás középiskolás fokon, amikor a magyar iskolát beolvasztják a román iskolába. Ma ugyanaz a TEODOR MURASANU nevű iskola használja ezt az épületet és a B. P. Hasdeu utcait is.

Jelenkor: Az önálló magyar tannyelvű iskola alapításának ötlete 10 éve született, sajnos akkor az ellenérvekre hallgatva megálltunk. Három éve újra kezdtük a munkát, a templomban megszervezett szülői fórumon kb. 175 szülő jelenlétében döntés született az önálló magyar nyelvű iskola ügyében, megválasztva egy 11 tagú Szülői Kezdeményező Bizottságot (továbbiakban SZKB).

Aláírásgyűjtés (1200). Ügycsomó összeállítása, majd a Helyi Tanácshoz való benyújtása, kérve az iskolaügy napirendre tűzését a 2006. február 28-i tanácsülés keretében. A Helyi Tanács megtagadta a kérés tárgyalásának napirendre tűzését. Ezért a a teremből az SZKB kivonult, kijövetelünk alkalmával Kiss László unitárius lelkészt, a Szülői Bizottság tagját, a Nagy Románia Párt képviselője megvádolta, illetlen szavakkal illette, és ez olyan mértékben érintette a tiszteletest, hogy szívrohamot kapott és rövid időn (alig egy órán) belül meghalt, 34 évesen. Ezek után 2006. május 21-én néma felvonulást rendeztünk kb. 700 résztvevővel és kérésünket átadtuk a polgármester úrnak, de továbbra is megmaradt a negatív hozzáállás, Torda 10%-át kitévő magyar lakosságának kérését feleletre sem méltatták.

A Kolozs megyei tanfelügyelőség kérésünket szóban visszautasította, a népügyvédje áthárította a megoldást az Oktatási Minisztériumra, valamint a tanfelügyelőség magyar alkalmazottjaira.

2007 tavaszán újra kértük a tanfelügyelőségen az iskola megindítását. Végre megszületett a tanfelügyelőségi beleegyezés, és 2007. dec. 14-én a oktatásügyi miniszter aláírta a Liceul Teoretic Jósika Miklós Elméleti Líceum beindításáról szóló rendeletet. A nevét azért kapta Jósika Miklósról, mert a magyar törtenelmi regény atyja Torda szülötte.

Az iskola tehát jogilag létrejött, de a polgármester és az épületet elfoglaló iskola tanári karának ellenszegülése miatt kérdéses, hogy ősszel milyen épületben indul be a magyar nyelvű oktatás.

Jogilag az iskola épülete soha nem volt államosítva. 2005-ben visszaszolgáltatták az egyház tulajdonába, de a törvény kötelezi az épület tulajdonosát (jelen esetben az Ótordai Református Egyházat), hogy 5 éves bérleti szerződést kössön a bérlővel. Ez 2010 áprilisáig tartó szerződés.

2008 tavaszán az épület emeletes részét a város saját tulajdonába telekelte, az egyház megtámadta az önkényes telekelést, a per folyamatban van.

 

Torda , 2008-06-26 Dumitriu Anna, ügyvezető elnök

 





Help the Hungarian Jósika Miklós School, Turda,

Address: , Turda, str. B.P. Hasdeu, nr. 4, Jud. Cluj

Petőfi Társaság Association, the „protector” of the

Jósika Miklós Secondary School

Chairman: Nagy Albert, deputy-chairwoman: Dumitriu Anna

The official name: ASOCIATIA „PETŐFI’’ TÁRSASÁG

OTP Bank, Turda

IBAN: RO67 OTPV 2000 0024 2773 EU01 , in EURO

RO17 OTPV 2000 0024 2773 HU01, in HUF

RO13 OTPV 2000 0024 2773 RO01, in RON

 The maintenance of a minority language in a national state is strongly linked to the education in the respective minority language. If the minority ethnic group has a well-built education in the mother tongue, than it has the chance to keep its language, tradition and specific culture for a long term.

The Hungarian minority community from Turda, is a sporadic, small ethnic community considering the fact that the Hungarian population is only 10% of Turda’ s whole population.

In the years 1960-1961, during the communist era, the originally separate, independent Hungarian schools from Turda were dissolved and the Hungarian students were spread into several other schools where Romanian language dominated and only a few classes of the Hungarian minority students have functioned till 2008. The spreading of the Hungarian school population in many separate Romanian schools was a gesture of fastening the assimilation of the ethnic minority group into the majority nation, Romanian. That happened not only in Turda, but all over Transyilvania-region, where the minority Hungarians live.

After many years, in 2007 the Romanian Educational Ministry listened to the will of the local Hungarian community represented by the cultural Association “Petőfi Társaság” from Turda and the Educational Department from Cluj-Napoca and elaborated a Ministerial Decision (nr. 2807/ 14th of December 2007) which says that an individual Hungarian secondary school named Jósika Miklós is about to start beginning with the 1rst of September 2007, in the school year 2008-2009.

Jósika Miklós is the founder of the Hungarian historical-romantic novel from the beginning of the 19th century and he was born in Turda in 1974, that is why we decided that the newly born Hungarian school should bear his name.

The local officials of the town-hall, after several month of struggle, decided to cooperate to make it possible the function of the separate Hungarian school at an institutional level, but in many buildings which are owned by the Hungarian Reformed Church from Turda. A Romanian school, named Teodor Murăşanu is functioning in that buildings, so the two institutions are supposed to use these buildings in common for a couple of years till a new school will be built for the Romanian school.

One of the buildings where the Jósika Miklós Secondary School is about to start at the 1rst of September 2008 needs serious renovation in order to make it possible a good function of a school there.

We are asking any person, firm, civilian organisation who is open, sensitive to the cause of the minority education to help us financially or with diffrent building materials in order to make the starting of our school possible. Any kind of educational materials and furniture: desks, chairs, blackboards, computers, TVs, DVD players, maps for the laboratories (Biology, Geography) mean a great help for a newly founded school.

We are asking for help because the condition of the existence for a long term, the furture of a sporadic and small minority community as ours, the Hungarians from Turda, the maintenance of our native-language, our customs and tradition is the good function of a separate and individual Hungarian school, which has the power to reinforce, reborn the whole community by organizing diffrent activities in the mother-tongue, because in this community the use of the native-language is reduced and the ethnic identity is weekened.

In an European Union where cultural diversity is a major value the maintenance of the small ethnic communities should be a priority and the minority school is the spring where the whole community could find energy and force to keep its identity and transmit it to the new generation.

 In the name of the school teachers, Rus Fodor Dóra

Email: fodordora@yahoo.com

Phone: 0040-742800743

 


(2008 szeptember)

 

 5 kérdés - 5 válasz:

 

 Egy magyar iskola Aranyosszék szívében - Aranyosszék jövőjéért

 

Már csak pár nap van hátra az iskolakezdésig, de még e a nagy sürgés-forgásban is jónak láttuk azt, hogy nehány kérdést tegyünk fel Rus Fodor Dórának, a Jósika Miklós Elméleti Líceum igazgatójának.

 

Milyen lesz az első csengőszó a Jósika Miklós Elméleti Líceumban?

A Jósika Miklós Elméleti Líceum első csengőszója nemcsak a mának, hanem egész Aranyosszék múltjának és jövőjének fog szólni. Üzenni fogja őseinknek, hogy igenis még mindig vagyunk, képesek voltunk megmaradni, sikerült megvalósítani azt az álmot, amely oly sok ideje reménytelennek tűnik: az önálló tordai magyar iskolát. Ez az iskola pedig jövőnk záloga, hiszen olyan erőforrás, amely a tovabbiakban is biztosíthatja közösségünk számára a megmaradáshoz szükséges építő energiákat.

 

Miért érdemes ebbe a tanintézetbe járni? Mivel másabb ez az iskola, mint a többi?

Iskolánk nem elsősorban abban külünbözik más tanintézményektől, hogy következetesen törekedni fogunk a minőségi oktatás biztosítására, hiszen ez nagyon sok iskoláról elmondható, hanem abban, hogy olyan közösségi igényből építkezik, amelynek alapja az önrendelkezés, az önszerveződés erőteljes szükségessége. Az az igény, hogy tanulók, tanárok, szülők otthonuknak érezzék ezt az iskolát, hogy tudják: áldozatokat csakis magunkért vállalunk, azért, hogy nekünk és gyerekeinknek, pedagógusokkal együtt jobb legyen, és ezt a jobbat ne más, hanem mi képzeljük el, gondoljuk ki és álmodjuk meg magunknak. Mi pedig olyan iskolai légkörről álmodunk, ahol megtaláljuk a módját a teljes önkifejeződésnek, ahol a gyermeket nemcsak oktatják, hanem nevelik is, ahol a kisebbségi tanuló is teljes értékű állampolgárrá nőhet, aki bátran vállalja önmagát, vállalja anyanyelvét, kultúráját, identitását.

 

Milyen nehézségekbe ütközött az iskola és melyek voltak a leghasznosabb segítségek?

A Jósika Miklós Elméleti Líceum közös akaratból, de adminisztratív szempontból a semmiből nőtte ki magát. Az adminisztráció és a bürokrácia útvesztői ennek az intézménynek a megalakulását is nehezítették, ugyanakkor a bennünk lakozó kishitűség, bizalmatlanság és hitetlenkedés is sokat akadályozhatja a dolgok természetes leforgását. Vannak azonban emberek, akik megértették ennek a történelmi pillanatnak a jelentőségét, gondolok itt az RMDSZ képviselőire, a tordai Petőfi Társaságra, a Kolozs Megyei Tanfelügyelőség és az Oktatási Minisztérium magyar ajkú alkalmazottaira, és mindenek előtt azokra a pedagógus kollégákra, szülőkre, tanulókra, akik meghallották a hívó szót, és képesek voltak áldozatos munkával, nyári üdülésüket, személyes gondjaikat-bajaikat, napi fáradalmaikat félretéve, kémény munkával és derűvel dolgozni Iskolánk érdekében. Őszinte elismerés és köszönet illeti őket! És természetesen nem szabad megfeledkeznünk támogatóinkról sem, akik tudják, hogy a legnagyobb érdem az adakozás, és értelmesebb dolog nem igen van annál, mint javainkból oda is juttatni, ahol nemes célért küzdenek, de az anyagi hiányosságok gátolnak közösség-építő terveink megvalósításában. Ezúttal is kérjünk közösségünk azon tagjait, akik tehetik, és eddig nem tették meg, hogy támogassák az iskola-ügyet, hiszen ezáltal történelmet írnak: Aranyosszék magyarságának megmaradásáról és kivirágzásáról szóló szép történetet.

 

Mit jelent ez az iskola az aranyosszéki magyaroknak?

Előbb arról szóltam, hogy mit jelent iskolánk a múlt és a jövő számára. Most illene szólni a jelenről is. A ma még mindig küzdést jelent ahhoz, hogy a múltunknak és szép jövendőnknek eleget tudjunk tenni. A jelen kemény és áldozatteljes munkát jelent. De van-e szebb dolog a nemes célért folytatott küzdelemnél? Én azt gondolom, hogy e küzdés mindannyiunkat fölemel, jobbá, értékesebbé tesz. Kívánom pedagógus kollégáimnak, tanulóknak, szülőknek egyaránt, hogy e küzdés nagyszerűségét, felemelő mivoltát képesek legyenek meglátni, hogy valóban érezzék: érdemes félretenni gyarlóságainkat, kishitűségünket, érdemes e közös célért áldozatokat vállalni, hiszen mindez többszörösen visszafizetődik majd. Vannak persze olyanok, akik eddig is bizonyítottak, akik értik a szót, hogy : Ember küzdj, és bízva bízzál!, akik vállaltak feladatokat, és e feladatokat édes teherként kezelik. Csakis ez a hozzáállás, ez a magatartás segít abban, hogy a semmiből életet teremtsünk, élő-vibráló dinamikus iskolát, amely az egész közösség éltető forrásává válhat.

 

Mit üzen az igazgató, a nevelő, a barát az iskolásoknak?

Üzenetem elsősorban köszönet lenne, megköszönném mindazoknak akik támogattak és támogatni fognak, megköszönöm kollégáimnak, a szülőknek, tanulóknak a pozitív hozzáállást, a megelőlegezett bizalmat, és biztatni szeretném a további összefogásra, annak az erőnek a megtalálására, amely kívülről-belülről egyaránt támadhatatlan bástyát kovácsol össze belőlünk.

 


(2008 augusztus)


Összefogásból születő iskola


Adományozó piknik a tordai önálló magyar iskola, a Jósika Miklós Elméleti Líceum érdekében

 

Szombaton, 2008. július 26-án a tordai és környékbeli magyarság újra bebizonyította, hogy igenis van igény az önálló magyar iskolára, hogy ez az iskola a helyi közösség belső igényeként és szükségleteként született meg. Az egybegyűltek arról is tanúságot tettek, hogy anyagi áldozatot is képesek hozni iskolánk érdekében.

A Csíki-tó mellett megszervezett adományozó pikniknek jeles vendégei voltak, akik anyagi és szellemi támogatásukkal bíztatták közösségünket. Az Oktatási Minisztérium részéről Pásztor Gabriella államtitkár asszony, Matekovits Mihály a Kisebbségi Főosztály vezérigazgatója köszöntötték a résztvevőket, a Kolozs megyei tanfelügyelőséget Péter Tünde főtanfelügyelő-helyettes asszony képviselte, a megyei RMDSZ-t pedig Csoma Botond, aki megköszönte a tordai RMDSZ elnökének, Ádámosy Klárának és természetesen Szedilek Lenkének az iskoláért kifejtett tevékenységét. Az alkalom ünnepélyességét, amit a szakadó eső sem tudott megtörni, Dumitriu Anna, a Petőfi Társaság ügyvezető elnökének és Demeterné Csorba Ilona vallástanárnőnek felolvasása mélyítette el. A tordai származású Körtvélyessiné Geréb Júlia Jósikára emlékező írását és Arany Jánosnak egyik Jósikához intézett levelét olvasták fel.

A rendezvény főszervezője a tordai Petőfi Társaság, azonban iskolánk tanári, tanítói és szülői közössége is fölvállalta a szervezéssel járó nem kevés munkát, ügyintézéset.

A nem éppen kedvező idő, borús ég, néha esőzés, ellenére a megjelentek hangulatos délutánt töltöttek el együtt, amihez a jó minőségű zene, az ízletes flekken és a zamatos gulyás is nagymértékben hozzájárult. Köszönet a szakértő szakácsoknak!

A lelkes támogatók jóvoltából összegyűlt adomány is jele annak, hogy kezdünk együtt gondolkodni, hogy merünk tenni is iskolánkért, hogy fölismertük: Aranyosvidék önálló magyar iskolája nemcsak álom, hanem kézzelfogható realitás, az a valóság, amit mi teremtünk meg, az a jövő, amelynek alapköveit most, közös erővel, összefogással képesek vagyunk letenni.

Köszönet mindazoknak, akik támogattak bennünket, és azoktól, akiknek nem sikerült megjelenniük a rendezvényen, várjuk hozzájárulásukat, hiszen most történelmet írunk, és bizonyára nem mindegy, hogy unokánik, hogyan emlegetik majd neveinket.

 

RUS FODOR Dóra



 (2008 július)


A tordai Jósika Miklós Elméleti Líceum munkálatainak költségvetése

 

Egy volt műhely betonelemekből való átalakításáról van szó, amelyben 5 osztály és egy matematika laboratórium fog működni

 

Javítások - tető és külső falak – szigetelés 8982,21 euró

 

Ajtó, ablakcsere – létező vasajtók és beszegezett, betört ablakok – 7.124,14 euró

 

Belső javítások – falak, mennyezet (csupasz,egyenlítlen beton – 4.929,52 euró

 

Elválasztó falak – építés, rögzítés, festés, szigetelés, átjáró ajtók – 11.770,47 euró

 

ÁFA,váratlan kiadások, profit, árdrágulások stb. - 11.535,06 euró

 

 

Összesen - 44341,39 E

 

Az osztályok berendezési bútorzata – 18.141,73 euró

 

Fedezett javítások

Forrás - Önkormányzat-helyi költségvetés – 31.038,98 euró

Fedezetlen – 13.302,41 euró

 

Osztályberendezés - Részt vállaltak a magyar történelmi egyházaink – 18.141 euró

 

 MEGJEGYZÉS:

 Biológia, kémia és fizika laboratóriumok felszerelésére a ,,Szülőföld'' Alapítvány pályázaton kaptunk 3.000.000 forintot

A négy épületből, ahol a tanítás folyik majd, hármat a beiratkozott diákok szülei tataroznak

Közmunkára jelentkeztek a tordai, kolozsvári és környéki magyar közösségek iskolaigazgatói, tanárai, diákjai ás nem utolső sorban szülői csapatok

A vállalkozó is magyar cégvezető, év végéig vár a kifizetéssel és igencsak jutányos árakat számolt fel (szállítás, állványozás, tervezés, a költségvetés bemutatása pedig bérmentes )

Víz, gáz, villanyszerelés még nincs feltérképezve, de már ugyancsak magyar vállalkozó jelentkezett jutányos árakat ígérve

Kedves barátaink ! Megköszönjük, ha részt vállalnak ebben az összefogásban!




(2008 június)

 

 Tárt kapuk a Jósika iskolában - Megkezdődött a visszaszámlálás

 

Már csupán a nagyvakáció választ el minket a szeptemberi iskolakezdéstől. A gyerekek szerint ez még roppant hosszú idő, ám a magyar iskoláért lelkendezők már megkezdték a visszaszámlálást. Csupán három hónap...

Ádámosy Klára helyi RMDSZ elnöktől megtu

Nyelv

_HUNGARIAN









powered by Webspider Webdesign